Kölcsön kaptam egy ismerőstől egy alsókategóriás digitális éjjellátót. Mivel még nincs magyar nyelvű teszt róla, ezért leírom én a véleményemet.

A Bestguarder WG-50 egy monokuláris éjjellátó, abból is a digitális fajta. Ha valaki nem tudná mit jelent ez, röviden elmondom: kétféle létezik, a hagyományos, analóg éjjellátó és a nem túl régi múltra visszatekintő digitális éjjellátó. Az analóg adja a jól ismert zöld képet, ebből létezik 1., 2. és 3. generációs, a különbség köztük az érzékenységben és képélességben van. Az 1. gen már a megfizethető kategória, és használható, értelemszerűen a 2. generációs még jobb, a 3. generációs meg tudtommal katonai kategória, így hazánkban nem engedélyezett a használata. Utóbbinak már infra fényvető se igazán kell, mert a meglévő fényt is annyira jól hasznosítja, hogy tisztán látni vele Hold nélküli éjszakán is.

Ezek mellett jelent meg a digitális éjjellátó kategória, amiben nem fizikai (v. kémai?) eljárással zajlik a fényerősítés, hanem egy hasonló szenzor van benne, mint a digitális fényképezőgépekben. Ez lehet CCD vagy CMOS, ebbe most ne menjünk bele (a CMOS a jobb egyébknt), a lényeg az, hogy ezek a szenzorok manapság már nagy érzékenységűek, és érzékenyek az emberi szem számára láthatatlan infravörös tartomány/fény hullámhossz érzékelésére is. Ezeknél tehát nem úgy látunk, mintha egy zöld képpel rendelkező távcsőbe néznénk bele, hanem gyakorlatilag egy mini képernyőt, szokás mondani "egérmozit" figyelünk.

A digitális éjjellátónak vannak előnyei, de jócskán vannak hátrányai is az analóggal szemben, és ez igaz a Bestguarder WG-50-re is.

Előnyök:

• Jellemzően olcsóbb, mint az analóg
• Kisebb méretű lehet adott esetben
• Érzékeny a teljesen láthatatlan, 900-940nm feletti infra tartományra is
• Hosszú élettartamú
• Nem érzékeny a túl erős fényre (város/autóút közelében vadászók számára nem mindegy!)
• Lehet vele fotón vagy videón rögzíteni a látottakat

Hátrányok:

• Egy zavaróan fényes, digitális kijelzőt nézünk
• Hamar lemerül, ha nem használunk powerbankot
• Az alsóbb kategóriáknál gyenge felbontás/képélesség
• Autoexpozíció problémák

És akkor lássuk a Bestguardert a fentiek fényében:

A Bestguarder WG-50 egy kínai termék, Bushnell Equinox Z néven is fut a piacon, és itthon alig kapható, leginkább apróhirdetési oldalakon árulják, vagy kevésbé ismert webshopok kínálatában szerepel. Jellemzően 110-150ezer Ft között kapható Magyarországon, ami erős túlzás, ugyanis Aliexpressen bárki számára átlag 200 dollár körül beszerezhető, közvetlenül a gyártótól. Ez nagyságrendileg 50ezer Ft, ha esetleg idefelé jövet fennakad a vámon, akkor vámmal, áfával se lesz több 70-75ezer Ft-nál. 

Ezért a pénzért kapunk egy jó építési minőségű, időjárásálló, gumírozott éjjellátót, ami csak képen nézve kicsi, vagy inkább úgy mondanám, hogy a valóságban valamivel nagyobb, mint gondolnánk.

A Bestguarder WG-50-ben beépített 840nm-es fényvető van, mely a gyártói leírás szerint kb 350m-ig hatékony. Azt tudni kell a 840nm-ről, hogy az emberi szem számára jobbára láthatatlan, és az állatoknál is már nagyjából a láthatósági határon túl van, de nem teljesen. Ha sötétben a Bestguardert egy fal felé fordítjuk, akkor látni fogjuk a halvány vörös foltot, amit a fényvető okoz. Az valójában nagyon erős fény, csak mi a színspektrumának a szélét látjuk csupán, ezért érzékeljük halványnak (a kibocsájtott fénymennyiségnek csupán pár %-át érzékeljük).

(Félreértések elkerülése végett leírom, hogy nincs olyan önmagában hogy fény vagy fényerősség. A klasszikus fehér fény, amit ismerünk, azért fehér, mert a teljes színspektrumból egyenlően tartalmaz színeket. Ha fognánk egy vörös lámpát, egy zöldet és egy kéket és egy pontra világítanánk vele, akkor az a pont fehér színű lenne, mert a fehér fény ebből a három alapszínből áll össze. A sárgás gyertyafény már eltoldóik, a vörös spektrumból többet tartalmaz, de azért nem vörös, mert a fényében van egy kis kék és zöld is, ezért lesz sárga. Minél inkább a vörös felé tolódik a fény színe, annál kevesebb zöldet és kéket tartalmaz, így annál vörösebb a látott fény, ám ettől még lehet ugyanolyan erős intenzitású, mint egy vakító fehér fény. Csak minél inkább tolódik az infravörös felé, annál kevésbé látjuk erősnek. Az éjjellátók viszont ezt is ugyanolyan erősnek látják, mint mi a fehér fényű reflekort.)

A fentiek ugyanakkor igazak a vadra is. Ők is alig-alig látják ezt a színű fényt, de azért látják. Nagyon gyengének érzékelik, ezért jellemzően észre sem veszik, ha mégis, akkor jellemzően nem zavarja őket. A vaddisznót, rókát, nyulat gyakorlatilag egyáltalán nem érdekli, de egy jóval óvatosabb szarvas, ami még a cigiparazsat is kiszúrja a lesen 200m-ről, már kérdéses, hogy felfigyel-e a halványvörösen világító eszközre. Feltételezhetően a vad nem is maga körül látja a fényt a megvilágított területen, hanem a lesen szúrja ki a halvány vörös fényforrást. Ez tehát a 840nm-es infravörös. 

A Bestguarder WG-50 oldalán viszont találunk egy Weaver sínt, ahová felszerelhetünk külső infravetőt is. Ha erősen zavart területen akarjuk használni, akkor ide egy 940nm-es fényvetőt érdemes tenni, ami már mind az ember, mind pedig a vad számára teljesen láthatatlan, ugyanakkor a digitális éjjellátó érzékeli. (Az analóg már nem látja a 940nm-t!)

Felmerülhet a kérdés, hogy de mi lesz a beépített fényvetővel? Azt attól még látja a vad, ha mellette egy 940-est használok. Erre a válasz, hogy a beépített fényvető természetesen kikapcsolható, ugyanis 4 állása van, mely az IR feliratú gombbal állítható. Az erőssége 3 fokozatban kapcsolható, attól függően milyen messzire nézünk vele, a negyedik fokozat pedig a kikapcsolt állás (erről még később lesz szó). Ekkor tudjuk az esetleges külső fényvetőt használni...illetve a gyártó az mondja, hogy teliholdnál is használható így az éjjellátó. Utóbbira azt mondom, hogy teliholdnál egy jó minőségű, magasabb szürkületi értékű távcsőben sokkal jobban látunk, mint a Bestguarderrel infravető nélkül. Mondják is sok helyen, hogy a belépőkategóriás éjjellátókhoz elengedhetetlen az infravető használata, legyen az beépített vagy külső.

Na és akkor mennyire használható egy ilyen alsókategóriás éjjellátó?

Röviden a válasz az, hogy használható, de nem állandóan ezzel fogunk figyelni a magaslesen. És azt hiszem ez minden digitális éjjellátóra igaz lehet. Ez pedig akár válasz is lehet a szokásos etikai kérdésre, hogy vadászias-e az éjjellátók használata? Hogy csak a mohó, mértéktelen vadászok eszköze-e az éjjellátó?

Van ugyanis két komoly probléma a digitális éjjellátókkal: az egyik a látott kép, a másik pedig a fényes kijelző. Előbbi alatt azt értem, hogy monokuláris, szűk a látószöge, és a gyenge felbontás miatt a látott kép szemcsés, zajos, némileg pixeles. Bírálatra nagyjából alkalmas, de borzasztóan idegesítő lenne, ha egész éjjel ezzel kellene pásztázni a környéket. Ehhez jön hozzá a nagy fényerejű kijelző: a sötéthez szokott szemünket durván elvakítja a digitális éjjellátó fényes kijelzője, fél percnyi digitális éjjellátózás után azzal a szemünkkel uszkve 2 percig semmit nem fogunk látni, hiába vesszük le a fényerőt, hiába használjuk a beépített fényvető legalacsonyabb fokozatát, akkor is elvakít. 

Ilyen tekintetben tehát azt lehet mondani, hogy

továbbra is nélkülözhetetlen egy jóminőségű, éjszakai használatra tervezett keresőtávcső, továbbra is ezzel fogunk vadászni. Egy digitális éjjellátó csak akkor fog előkerülni, ha a keresőtávcsövet nézve valamiben nem vagyunk biztosak.

Ha Hold nélküli éjszakán látunk valamit, de nem tudjuk pontosan megítélni mi az. Ha észreveszünk egy közelben tartózkodó állatot, de nem tudjuk elbírálni. Esetleg dúvadazás esetén, amikor a vaksötétben a rókát vagy sakált már nem vesszük észre a sötét talajon sima keresőtávcsővel. Ekkor fogjuk elővenni a technikát, és azt gondolom, ha így használjuk, az még a szigorú magyar vadászetikába is belefér. Sokkal elegánsabb megoldás, mint mindenre rálámpázni, és lámpafény mellett elbírálni, hogy turkáló disznó, sötét bokor, vagy rőzsét szedő anyóka van-e kint, vagy hogy van-e malac a kocával, csak nem látszik ki a gazból, esetleg hogy lőhető bika jár-e a környkéken. Nyilván utóbbi esetben csak felmérésről beszélhetünk, hiszen bikát éjszaka már nem lehet lőni. 

Ilyen jellegű éjjellátó használat mellett továbbra sem fogunk leszokni a távcső adta "szélesvásznú", éles képről, továbbra sem fogunk leszokni a megfigyelés okozta izgalomról, nem fogunk leszokni a csapázásról, a nyomokra alapozott találgatásokról egy bika vagy disznó méretét illetően.

Egy ilyen éjjellátótól nem fogunk elkurvulni. Pont.

A fenteiek mellett van még egy hiábja a digitális éjjellátónak. Ahhoz, hogy ezt megértsük, kapcsoljuk be a telefonon a kamerát és fordítsuk az ablak felé. Látjuk ugye, hogy az erős fény hatására a kép elsötétül, és a kamera kilát az ablakon. Ha visszafordítjuk a szoba vagy csak az ablak mellleti fal felé, akkor kivilágosodik a kép, ugyakakkor a fényes ablak kiég és nem lehet kilátni rajta. Ezt hívják automatikus expozíciónak, amikor a kamera a képen látható fényerősséghez igazodik. Ezt csinálja a digitális éjjellátó is, amivel csak egy baj van: mivel fényvetőt használ, ezért ha bármilyen közeli ág, gaz vagy nád belóg a képbe, azt a fényvető brutálisan meg fogja világítani, ehhez az erős fényhez pedig igazodik az éjjellátó szenzora, ergo semmit nem fogunk látni az ág/gaz/nádszál/stb mögött, csak nagy feketeséget.

A fenti jelenséget az is jól szemlélteti, ha közeli távolságon kapcsolgatjuk a fényvető erősségét. Azt fogjuk látni, hogy csak egy rövid időre lesz hatással a látott képre az infravető ereje, ugyanis ha max erősségről lejjebb kapcsoljuk, akkor egy pillanatra sötétebb lesz a kép, ám ezt a fent említett auto-expo korrigálni fogja és szimpla jelerősítéssel kivilágosítja. Ekkor fennáll a veszély, hogy szemcsésebb lesz a kép, hiszen a fény nem lett több, csak a jelerősítés, ám a rossz felbontású kijelzőn ezt nem feltétlenül fogjuk észrevenni.

Működési távolság

Akinek a szeme már kellően rutinos éjszaka egy keresőtávcsővel, az egy éjjellátóval is csodákat fog művelni. Ha nem is kristálytiszta minőségben, de még a mező fölött repülő baglyot is lehet látni 300 méteres távolságban, a 350m-re kevergő disznókondából pedig meg tudjuk számolni és el tudjuk különíteni a tepsi méretű malacokat a süldőktől, a süldőket meg a kocáktól és kanoktól. Ugyanezt a kondát egy jó keresőtávcsővel persze úgyszintén látni fogjuk, amennyiben világos talajon közlekednek, de egy sötét szántáson már nehezbb ügy lehet.

Az éjjellátó képe egyébként iszonyatosan remeg, egy ilyen 6x-os nagyításút is már egyszerűen muszáj letámasztani. Már csak azért is, mert így látunk viszonylag éles képet, ugyanis ha mozog a "kamera", ne adj isten pásztázunk vele, akkor a látott kép meglehetősen életlen lesz, és szinte látványosan kiélesedik, amikor a távcső egy ponton megáll és stabil marad. Ha jól olvastam a felsőbb kategóriás digitális éjjellátókba már tesznek stabilizátort, ami nem egy haszontalan dolog. Ha megnézzük a YouTube-on a Bestguarder felvételeket, szinte mind remeg, még hülyének is néztem a használókat, hogy nem tudják megtartani rendesen, de belátom, valóban nem egyszerű. Talán a legjobb megoldás, ha a házba épített állványcsatlakozók segítségével minimum egy monopodra tesszük.

Itt meg kell még említenem a fókuszt is. Az éjjellátóknak f/1.0 - f/1.4-es fényerejű objektívük van (ennek WG-50-nek speciel f/1.4-es), ami azt jelenti, hogy a keresőtávcsőben megszokott óriási mélységélességet felejtsük el. Értsd ezalatt, míg a kereső élességét beállítod 100 méterre, az azt jelenti, hogy nagyjából 50 métertől a végtelenig minden éles lesz benne, addig az éjjellátók (de legalábbis a Bestguarder WG-50) élességét a távolság függvégényében szinte állandóan állítani kell. A 300 méterre állított élesség esetén a pár km-re pislákoló városi lámpák életlen foltok lesznek. Ha 50 méterre nézünk valamit és utána 300-ra, újra kell fókuszálni a távcsövet az objektíven lévő gyűrűvel. Ami a nem túl huszáros felbontás mellett annyira nem is egyszerű.

Funkciók és működés

Túl sok funkció nincs a Bestguarder WG-50-ben, de minek is. Amit tudnia kell, azt tudja: infraerősséget tud állítani, illetve lehetőség van a képfrissítés csökkentésére is, ekkor mozgás esetén szaggatottabb lesz a kép, de érzékenyebb lesz a szenzor a fényre. Van még ezen kívül digitális zoom, egészen pontosan ötszörös, de az égvilágon semmi értelme. Egy eleve gyenge felbontású képbe belenagyítani azért, hogy aztán öklömnyi pixeleket lássunk...haszontalan. Ennek akkor lesz értelme, ha az ilyen digitális éjjellátók felbontása úgy a tízszerese lesz a mostaniaknak. A digitális fényképezőgépek is ilyen 4-5-6 megapixelesként kezdték 15 éve, aztán meghaladták a 10-15-öt, ma meg már nem ritkák a 20-30, sőt 50-70 megapixeles szenzorok sem. Ne gondoljuk, hogy a digitális éjjellátók elkerülik ezt a megapixel háborút, ami egyébként egy bizonyos szintig jó dolog. Arról nem beszélve, hogy a szenzorgyártók már most olyan technológiát kínálnak ipari megfigyelés céljából, hogy ha azok megérkeznek esetleg az éjjellátók világába, na az lesz a durva.

A Bestguarder WG-50 tud videót és fotót is készíteni (micro SD kártyára rögzít), ezt az alján lévő kapcsolóval szabályozhatjuk. Ami a minőséget illeti, hát nem dobtam el az agyamat, a keresőben lévő kép minőségibb volt, mint amit otthon a videón láttam, én speciel azt hittem fordítva lesz. Ez főként a nagyon távoli témáknál feltűnő (ld. konda 350 méterre), közeli témáknál azért egész látványos videókat lehet csinálni. Ld. YouTube-on. Itt igazából az a lényeg, hogy ha a netes tesztvideókon látunk valami pacát 300-400 méterre, nem árt ha tudjuk, hogy az ott a helyszínen azért az jobban látszik a keresőben, mint amit a neten látunk.

Még egyetlen idegesítő tulajdonságát említeném meg a Bestguardernek, ez pedig a látott kép közepén lévő zöld "cékereszt", amit sajnos nem lehet kikapcsolni (a videókon persze nem látható). Nem tudom minek kell az oda, ez a legkevésbé sem egy céltávcső! Zoomoláskor tűnik csak el rövid időre, de tartósan kikapcsolni nem lehet.

A Bestguarder WG-50-nek van beépített menüje is, itt pár dolgot lehet állítani, de a kijelző fényerő minimumra állítása és a dátum kínkeserves beállításán kívül mást nem igazán fogunk. Gyárilag minden a legjobb értékeken van, minek butítanánk mondjuk a kijelző vagy a video felbontást?

Jobb-e a sokkal drágább analóg?

Véleményem szerint bizonyos szempontokból jobb, ha nem is minden területen. Bevallom úgy írom ezt a tesztet, hogy meglehetősen kevés tapasztalatom van az éjjellátókkal. A Bestguarder előtt eddig csak egy orosz, 1. generációs Baigish éjjelátóba néztem bele 1-2x. De azt látom, hogy egy analóg éjjellátó nem vakítja el így a szemet, és sokkal inkább olyan feeling, mintha távcsőbe néznék. Ha valakinek az a baja ezzel a technikával, hogy túlságosan digitális az egész, ezért nem vadászias, akkor eszébe se jusson a digitális éjjellátó, egy hőkamera meg aztán végképp nem. 

Magamat az etikus és tradícionális vadászok közé sorolom, sőt igazán vaskalapos környezetben cseperedtem vadásszá, de annyira szemellenzős azért nem vagyok, hogy ne legyek nyitott az újdonságokra. Ugyanakkor meg tudom érteni azokat, akik szerint ez a digitális technika már nem fér bele az igazi vadászélménybe. Összességében nem hajlandók egy digitális kijelzőn át nézni a valóságot, legyen az hőkamera, vagy digitális éjjellátó. Hogy az analóg éjjellátó belefér-e a vadászias eszközökbe, az viszont mindinkább nézőpont kérdése. Megvesszük sokszázezerért a legjobb lecsebevonatokkal készülő, legtökéletesebben csiszolt üvegű Swarovskit, Leicát meg Zeisst, hogy a sötétben minél jobban lássunk. A puskalámpánál kísérletezünk, hogy a zöld vagy a vörös szűrőtől ugrik meg kevésbé a disznó meg a róka, sőt egyre többen esküsznek a Starcross lézerlámpára, ami a forgalmazó szerint a vad számára közömbös színt bocsát ki. Szóval szeretünk, illetve szeretnénk a modern technológia által minél jobban látni a sötétben, és szeretnénk ha a vadat nem zavarnánk meg a tevékenységünkkel. Innentől kezdve a kérdés az, hogy mi választja el ezt az analóg éjjelátótól, ami nem csinál mást, mint egy speciális (de nem digitális) eljárással a begyűjtött fényt felerősíti, és fel van szerelve egy olyan lámpával, aminek a fényét nem, vagy csak alig észleli a vad. Megmondom: egy paraszthajszál a különbség a kettő között, csak mivel utóbbi még relatíve új dolog a vadászatban, ezért sokan tartják ördögtől valónak. 

A legfőbb érv az éjjellátók mellett a biztonságos bírálás. Ezt kár is kétségbe vonni.

A legfőbb ellenérv pedig az, hogy esélyt sem adunk a vadnak azáltal, hogy katonai technológia révén már sötétben is látunk. Ez az érv már azért picit inog. Egyrészt évtizedek óta leszivárog a katonai technológia a vadászatba, elég csak arra gondolni, hogy katonai kaliberekkel lövünk, és a Weaver/Picatinny sínt is 20 évvel ezelőtt még leginkább a hadsereg ismerte. A Heliátort meg a Kacsát brutálerős LED Olightra cseréltük, a csizmában fűthető talpbetét van, a lézeres távmérő meg vagy ott van a zsebben, vagy be van építve a keresőbe/céltávcsőbe. Ez mind-mind "katonadolog", mégse háborog érte annyi vadász, mint az éjjjellátó miatt. Ami meg az esélyt illeti: szórón vadászunk, kimegyünk a tábla szélére aratáskor, kifigyeljük a vad közlekedését és jó széllel ülünk oda, ne adj isten még álcahálóval is leplezzük magunkat. És persze világítópontos távcsővel vadászunk, az Alföldön akár 250-300 méterre. És még így is milyen sok esélye marad a vadnak! Hiszen tudjuk, miután nem lődözünk minden nap disznót vagy szarvast, és hány vadásztárs van, akinek úgy telik el év, hogy egy disznóra se tud puskát emelni. Az éjjellátó ilyen formában a vad esélyét nem csökkenti. Ennél jobban csökkenti a szóró, a bükkfa kátrány, a különféle sípok, amikkel átverjük az óvatlan vadat. Mert nem azért nem lövünk disznót akár egy évig, mert nem vesszük észre, hiszen a koromfekete turkáló disznót még éjjel is kiszúrjuk sima keresőtávcsővel a mező közepén. Az éjjellátó tehát NEM arra való, hogy észrevegyük, hanem hogy pontosabban meg tudjuk nézni. Meg tudjuk határozni, hogy koca-e vagy kan, hogy vannak-e malacok körülötte. Amennyiben duvad-gyérítésre használjuk, ott meg nem kérdés: minden vadászterületen tűzzel-vassal próbálják fékezni a sakált, vagy épp a fogyatkozó apróvadat megóvni a ragadozóktól. Ehhez minden segítség jól jön, márpedig egy sötét éjszakán már nem biztos hogy kiszúrnánk a közlekedő sakált. Ismétlem, a környéket zavaró lámpázásnál pedig az éjjellátó határozottan jobb megoldás! És akkor a vadkárról még nem is beszéltünk, általában azon társaságoknál a leghangosabbak az éjjellátót ellenző hangok, ahol elhanyagolható a vadkár, vagy azoknál, akik városokhoz, településekhez közel vadásznak és még Hold nélküli estén is van annyi fényszennyezés, hogy sima távcsőben is lehet látni. Ez megint egy másik téma.

Hogy vissza térjek a cikk eredeti témájához, minderre amit fent említettem a Bestguarder WG-50 is alkalmas. Csak nézzünk bele bal szemmel, hogy utána jobb szemmel tudjunk célozni. :)  Vagy használjunk analóg éjjellátót, ami nem vakít annyira. Egyébként - most jut eszembe, pedig már fentebb írhattam volna - van azért annak egy feelingje, hogy videofelvétellel meg tudjuk örökíteni a látottakat, és otthon újra fel tudjuk idézni az emléket, meg tudjuk mutatni a vadászbarátoknak, gyereknek stb. a látottakat. Ettől nem leszünk rosszabb vadászok, csak modernebbek.