Ha már végigszenvedtem a fenti három távcső kálváriáját, hát leírom. Vadászok figyelem, a három népszerű modell összehasonlítása következik vadász-tapasztalatból, és nem szaküzleti, kereskedői hátszéllel.

A legegyszerűbb, ha elmesélem a történetemet. Legalább 15 évig voltam tulajdonosa egy Seeadler 10x50-es távcsőnek, a korábbi Tasco után ez is nagy előrelépés volt. Jópár évig viszont meglehetősen keveset jártam ki vadászni, így tökéletesen elég volt nekem ez a távcső is. Időközben a cimborám a hasonló Seeadlerét egy Delta Titaniumra cserélte, ekkor indult a Delta-hype Magyarországon. Neki még a sima porroprizmás, nem ED verzió van. Dícsérte a távcsövet, bár neki is egy Swaro az álma, de majd egyszer... Volt mikor együtt ültünk lesen, és hát a 300méterre kiváltó dámokat a sötét erdőszélen én már nem láttam az én távcsövemmel, az övével meglepő módon még meg is lehetett számolni őket. 

Az elmúlt hónapokban viszont "rágyúrtam" a vadászatra ismét, visszatért a fiatalkori tűz, a munkám is engedi, így elkezdtem sokat kijárni. Itt volt az ideje hát, hogy beszerezzek végre egy normális távcsövet.

Rengeteget nyomoztam utána, szó szerint éjt nappallá téve azzal foglalkoztam, hogy milyen távcsövet vegyek (mondjuk kisgyerekes apukaként nem volt nehéz éjt nappallá tenni). Sokat nem akartam rákölteni, de tudtam hogy muszáj lesz pénztárcába nyúlni, ha jót akarok. Néztem mindenfélét, régi Swarot, új Minoxot, Steinert, régi Doctert, meg persze a Delta Titaniumot és a Kowát is. Egy vadász fórumon még körbe is kérdeztem, ezeken a Delta és a Kowa került ki győztesen... meg értelemszerűen a régi Swaro, de régi távcsövet nem mertem venni. Agyaltam, pupillaméretet kalkuláltam...majd beleőrültem már a választásba. A Delta az olcsóbb, azt is mondták hogy a porro távcsövek többet tudnak, mint a tetőélprizmások, így vettem egy nagylevegőt és megrendeltem a Delta Titaniumot. Ha már homár persze mindjárt az ED verziót, ami elvileg egy hangyányival élesebb képet ad és kevésbé szenved a színi hibától papíron, mint a nem-ED változat.

Delta Titanium 8x56ED

Megjött a Delta, össze is hasonlítottuk haverral a nem-ED verzióval...nem igazán láttunk különbséget, de túl sokat nem is nézegettük. Szó mi szó a Delta Titanium elég komoly képminőséggel bír, mivel a szakmám fotográfus, ezért úgy gondolom van szemem hozzá, hogy megállapítsam. De voltak problémáim sajnos. Az egyik és legfőbb az volt, hogy a Delta két tubusa nem volt egyforma optikailag. Az egyikben a szállításkor vagy már a gyártáskor elmozdulhatott egy lencsetag, így az egyik oldali kép fele éles volt, a másik fele életlen. Mert egyébként a Delta képe faltól falig éles, már ha jól van összerakva, de ennél a kép egyik széle életlen volt. A másik problémám az volt vele, hogy elképesztő hordótorzítása van a Titaniumnak, ami akkor jön ki igazán, amikor pásztáz vele az ember. Ilyenkor hullámzik a képe, de úgy hogy beleszédülsz. Ez nagyon nem volt szimpatikus. Ezen kívül még az építési minőségbe is bele tudtam volna kötni de 100ezerért nem tenném, ez a legkevesebb. De azért elég bénán nézett ki, hogy a távcső zsanérjára a 8x56ED matricát ferdén ragasztották fel, igazi illúzióromboló. Ja igen, és az élességállító gyűrűnek holtjátéka volt, ezt viszont nem lehet megbocsájtani 100ezerért, mert a 40-50ezres Seeadleremnek sem volt, még 15 év után sem.

Kowa BD 8x56 XD Prominar

Visszavittem hát a boltba a Deltát, de a hordótorzítás és az építési minőség miatt úgy döntöttem, hogy nem egy másikat hozok helyette, hanem pici pénzt rádobok és legyen Kowa Prominar. Azt mondják az is penge és mitagadás szebben is néz ki. Ha már évekig nézegeti az ember ugye... A boltban azért kipróbáltam egy régebbi BL 8x56 Minoxot és a Kowát. Nappal képminőségben nem tapasztaltam különbséget, úgy emlékszem a színei a Kowának picit élénkebbek voltak és a látószöge szűkebb. Ez utóbbin meg is lepődtem, mert a Kowa 6 fokos, a Minox 6.5 a Delta meg 7 fokos volt, nem gondoltam volna, hogy akár fél fok is ennyit számít. Dehát ez ugye részletkérdés, így csábított ugyan a nevesebb Minox, de megzaboláztam a költekezési kényszeremet és elhoztam a Kowát a boltból. Nagyjából két hónapig jártam ki vele vadászni. Remek képminőség, ugyanazt tudja, mint a Delta. Pengeéles, viszont nem torzít, szögegyenes a képe. Színi hiba is csak az távolabbi képszéleken van, középen annyira jó, hogy simán értékelhető fotókat lehet készíteni vele, ha beledugjuk a mobiltelefon kameráját. Mondjuk ez azért nem egyszerű feladat.

Éjszakai vadászaton imádtam. Még Hold nélküli estéken is lehetett vele bátran nézelődni, Holdfénynél meg mintha nappal lennénk. Hibátlan. Nem tudom hogy egy egymilliós Swaro, Zeiss vagy Leica mitől tudhat többet. Persze ahogy fogy a fény, azért az élkontrasztok eltűnnek, a szürkülettel együtt jön az életlenebbnek látott kép, ami ugye foltokba csap át végül a sötétség beálltával, de például teliholdkor újra kiélesedik a látvány. A lencsebevonatok is jól vizsgáztak, ez a Kowára és a Deltára is igaz, sokkal kevésbé voltak hajlamosak a tejesedésre, becsillanásra naplemente után, mint a régi Seeadlerem. Ha valamiben rengeteget fejlődött az optikai ipar az elmúlt évtizedben azok biztosan a lencsebevonatok. Simán lehet velük kémlelni a tájat a világosabbik égbolt felé is, szép kontrasztos marad a látkép. Egy hangyányit képesek csak becsillanni ilyenkor, de még bőven a használható szinten maradnak.

Jah, építési minőség. Messze körözi a Deltát, nagyon egyben van a Kowa! Talán annyit lehetne belekötni, hogy az kitekerhető okulár belül jócskán be van zsírozva, ami úgy gyűjti a koszt, hogy öröm nézni. Betekeréskor persze be is viszi magával a rendszerbe (persze nem a tubusba, csak az okulár mechanikájába). A dioptria korrekció megoldása nagyon jó és az élességállítás is hibátlan. Talán a két tubus túl közel van egymáshoz, teljesen behajtva összeérnek középen, így a kupakot rá se lehet tenni. 

(Még egy dolog ami állítólag általános, én eddig nem tapasztaltam, csak a Kowával: a szúnyogriasztó spray /esetemben a terepmintás Vape/ oldja a távcső gumi bevonatát. Ha a tenyeredbe fújod mondjuk azért mert az arcodat be akarod kenni, akkor még fél óra után is ami kevéske szúnyogriasztó a tenyereden maradt, az oldani fogja a gumit és a távcsövet megfogva hozzáragad a kezed.)

De voltak azért itt más problémák is. Valahogy nem állt rá a szememre a távcső. Ha teljesen kitekertem az okulárt akkor azért nem, ha egy kattintást visszatekertem akkor azért nem. Állandóan beúszott oldalról a feketedés, ha nem tökéletesen egyenesen néztem bele a távcsőbe. Sem a régi távcsöveim életem során, sem a Delta sem volt ennyire érzékeny a betekintési szögre és/vagy távolságra, mint a Kowa.

A másik probléma a Kowával sajnos a látószöge volt. Mint említettem fél fok is számít. Egy külföldi tesztoldalról ráadásul kiderül, hogy a Kowa nem is 6 fokos, hanem még alatta is van, pontosan 5.78, ami elég gyászos az eddig megszokott 7 fokos látószöghöz képest. Azt gondolnád, hogy mit számít, de sajnos számít. Amikor az ember kémleli a tájat, akkor számít, mert a Kowával jobban úgy érezzük, mintha valami csövön át lesnénk, zavaróan beszűkül a látótér. Erre még rájátszik a könnyen beúszó feketedés is. Ezt korábbi távcsöveknél nem éreztem. 

Felszívtam magam és úgy döntöttem megint váltok. Nem azért mert ez a hobbim, hanem azért mert szeretnék újabb 15 évre távcsövet venni és az legyen már olyan amiben csak nehezen tudok belekötni és szemre áll. Tekintve, hogy a net tele van kereskedők által befolyásolt tesztekkel, a vadászkollégák meg mindig arra esküsznek, ami nekik van, így kénytelen voltam a saját bőrömön megtapasztalni az egész ügyet. Ezért is írtam le, hogy legalább egy független vélemény legyen a magyar neten.

Minox BL 8x56HD 2017-es modell

A Kowa vásárlásakor már előrendelhető volt az új Minox BL HD. Azt írták brutáljó ezért az árért stb stb. Akkor úgy voltam vele, hogy sokba kerül, várni is kell rá, nem érdekel. Aztán júliusban, amikor már kapható volt, találtam egyet eBayen 50ezerrel olcsóbban, mint itthon és a Kowával is kellőképp tele volt már a hócipő a látószög és a "nem szemre állás" miatt. Nem mondom hogy nem lehetett kibírni, de nah... Képminőség tekintetében gondoltam, hogy nem lesz előrelépés a Minox, hiszen a Kowa is penge volt. Viszont az új Minox nem kevesebb mint 7.8 fokos látószöggel büszkélkedhet, így nagyon kecsegtető volt. Negyedmilliós bolti áron gondoltam már csak nem lesz rossz, így megrendeltem látatlanban, próba nélkül. Az elődmodellt próbáltam boltban a Kowával együtt, még mondtam is az eladónak, hogy fene vigye, hogy pont a drágábbik távcső áll jobban szemre. Ma megérkezett és mondhatom, hogy elégedett vagyok. Látószög szuper bár a Kowát már elvitték így nincs módom összehasonlítani, de érzésre rendben vagyunk. Képélesség rendben. A távcső meglehetősen robosztus darab, a Kowánál bizony termetesebb, vaskosabb. Az hamar kiderült, hogy nem kell teljesen kitekernem az okulárt a szememhez, eggyel beljebb csavarva sokkal kellemesebb az összkép, sőt kettővel betekerve talán mégjobb. Ekkor alig van fekete perem a látkép körül, jóllehet így érzékenyebb is picit a betekintési szögre. Így használva viszont igazi feeling a közel 8 fokkos látószög kombinálva a vékonyka fekete szegéllyel.

A távcső szürkületi és éjszakai teljesítménye átlagon felüli, én jobbnak éreztem a Kowánál. Fentebb említettem, hogy a Kowánál a szürkület előrehaladtával egyre életlenedik a kép, majd teljes sötétségben már csak ugye foltokat látunk. A Minox első bevetése éjszakai vadkárelhárító vadászat volt, Hold nélkül. Igaz egy repcetarlón ültem, ami elég világos, de nem tapasztaltam életlenedést szürkületkor és még a vaksötét éjszakában is el tudtam kezdeni számolgatni a szomszédos napraforgótábla szárait és leveleit (hasznos elfoglaltság... :D). Hold nélkül éjjel 11-kor tudtam élességet állítani közelre és távolra, mert látni lehetett az élességet. Erre speciel a régi távcsöveim nem voltak képesek, ott nagyon kellett vigyázni, hogy sötétedés után nehogy véletlenül eltekerjem az élességállítót. Sokat elárul, hogy teljes sötétségben a 100-150 méterre lévő nyulakat lehetett látni, adott esetben fel is lehetett ismerni a formájukat, mozgásukat.

A Minox lencsebevonataira sem lehet panasz, naplemente után semmiféle tejesedést, ködös látképet nem tapasztaltam, ha a fényes égbolt irányába nézelődtem a távcsővel. Nulla.

Azonban felfedezni véltem ebben a távcsőben is hibát, ez pedig a színi hiba, avagy kromatikus aberráció, amit a Kowánál az XD lencsék, a Minoxnál a HD lencsék lennének hivatottak kiküszöbölni. Namármost ez a Kowának jobban sikerült, a Minoxnak a képszéleken, adott esetben még képközépen is jól látható CA-ja van. Más ugyanakkor a Minox CA-ja, mert vastagabb de halványabb a kontrasztok mentén, míg a Kowának vékonyabb, de élesebb, szaturáltabb. Ez persze csak a nappali használatnál játszik, amikor nagy fény-árnyék kontrasztok vannak a képen, sötétben ez nem téma szerencsére. És mint mondtam ez is csak leginkább a képszéleket érinti, oda meg nem sűrűn néz az ember. Egy hangyányit egyébként a Minox képe is hullámzik pásztázáskor, de nem olyan durva, mint a Delta Titanium.

Ami még így első blikkre feltűnt, hogy az objektív kupak a Minoxnál igényesebben lett megoldva, könnyű felhelyezni és levenni, míg a Kowa esetében csak levenni könnyű, felrakni macera volt. A Minoxnak vastagabb a gumija is (ami tartja a kupakot), így nem érezni olyan lifegősnek, mint a Kowáét, utóbbit én annyira nem szerettem, hogy inkább lehúzkodtam vadászat közben, hogy ne lifegjen ott nekem a távcső alján, mint...inkább nem mondom mi. Végül mondjuk a Minoxról is lehúzkodtam, ráadásul elég laza a kupak tartógyűrűje így magától is leeshet, könnyű elveszíteni.

Hát ennyi. Jó vétel a Minox BL 8x56HD. Végre elégedett vagyok a távcsövemmel, bátran ajánlom mindenkinek. Ha erre nem futja, akkor a Kowát, ha még olcsóbb, de remek képminőségű alternatíva kell, akkor a Deltát. Ha valamiben biztosan igazat mondanak a kereskedői tesztek az az, hogy nincs zsákbamacska, az árfekvés megmutatja, hogy mennyit tud egy távcső. Az hogy 70ezer forint, még nem jelenti azt hogy nem pengeéles és nem jó a szürkületi teljesítménye, de lehet, hogy holtjátka van az élességállító gyűrűnek, vagy minőségi szórás van a gyárnál. A 130ezres ugyanúgy penge sőt még masszívabb is, de itt-ott azért kompromisszumot kell még mindig kötnünk, pld a látószögben vagy az ergonómiában. A 250ezres távcső már penge, nagylátószögű, stabil minőségű és ergonómikus. De mondjuk kicsi a hozzá járó tok, alig lehet becsatolni és még ez is produkál színi hibát a kontrasztos képrészeken.

Mit tudhat vajon egy sokszázezres Swaro, Zeiss vagy Leica?